Teljes n�v : Timothy William Burton
Kor : 56
Sz�let�si id� : augusztus 25., 1958
Sz�let�si hely : Burbank, California
Sz�l�k : Bill �s Jean Burton
Testv�r(ek) : Daniel, ismertebb nev�n Danny Burton
Foglalkoz�s : rendez�, producer, el�ad�, fot�s, k�lt�, �r�, tervez�
Oktat�s : California Institute of the Arts
Akt�v �vei : 1971 - jelenleg
Partner(ek) : Lisa Marie (1992-2001), Helena Bonham Carter (2001 - 2014)
Gyermek : Billy Ray Burton, sz�letett okt�ber 4, 2003 �s Nell, sz�letett december 15, 2007
Hivatalos oldal : www.timburton.com

Egy meg nem �rtett zseni

Tim Burton n�lk�l sokan �ress�get �rezn�nk legbel�l a lelk�nk m�ly�n. Olyan filmekkel aj�nd�kozta meg a vil�got, melyek �th�gt�k a filmk�sz�t�s �ratlan szab�lyait, �s egy eredeti, var�zslatos vil�got, egy rendhagy� �lmot adtak nek�nk. B�b�jos mes�ivel hamis�tatlan st�lust alak�tott ki, mely egyetlen m�sik rendez�nek sem saj�tja. Alkot�sai elb�v�lnek �s felr�znak minket a h�tk�znapok sz�rkes�g�b�l, �s nagy szerencs�nkre egyre t�bb form�tum seg�ts�ge �ltal menek�lhet�nk oda akkor, amikor csak akarunk.

Ezt a m�ly tisztelettel �vezett elismerts�get viszont �gy �rte el, hogy l�tsz�lag semmi es�ly nem volt arra, hogy valaha is h�res rendez� legyen - nem hogy kasszarobbant�! Szer�ny �s visszah�z�d� gyerek volt, akinek beilleszked�se a naps�t�tte Kalifornia mosolyg�s emberei k�z� szinte lehetetlen k�ldet�snek bizonyult. Nem volt egy k�nyvmoly, �s tanulm�nyi eredm�nye is hagyott k�v�nni val�t maga ut�n. Ezzel szemben im�dott s�t�t szob�j�ban egyed�l festegetni �s rajzolni, amin�l nagyobb rajong�st csak a filmek ir�nt tan�s�tott. Kedvencei a sz�rnyfilmek voltak, t�bbek k�z�tt a r�gi angol Hammer-horrorok, Godzilla, �s Ray Harryhausen, a stoptr�kk t�k�letes�t�j�nek var�zslatos munk�i. Legnagyobb p�ldak�pe pedig Vincent Price volt.

A rem�nytelen kezdetek

A gimn�zium ut�n, 1976-ban a California Institute of the Arts-ban tanult tov�bb, mely int�zm�ny t�bbek k�z�tt a Disney t�mogat�s�t �lvezte. Itt keresett j�vend�beli anim�torokat eg�szest�s rajzfilmjeihez, �s ebbe a programba maga Burton is beker�lt. El�sz�r az 1981-es The Fox and the Hound-on dolgozott, mint f�zisrajzol�, e mellett apr� munk�kat is kapott a korszakalkot� Tronban (1982), majd, mivel arra hivatkozott, hogy k�ptelen v�gezni ezt az unalmas �s f�raszt� munk�t, a st�di� a The Black Cauldron (1985) egyik karakter-tervez�j�v� tette. Mondanom sem kell, ezekhez a giccses, �n kicsi p�nim-szint� rajzfilmekhez nem sok k�ze volt Burtonnek, koncepci�it mind elvetett�k, hiszen nem horrorfilmet igyekeztek �sszehozni. �m m�gis a st�di�n�l maradt, mert z�ld utat kapott saj�t projectjeinek l�trehoz�s�hoz. Ekkor sz�letett meg a Kar�csonyi lid�rnyom�s �tlete, illetve els� stoptr�kk�s kisfilmje, a Vincent (1982).

Ez a zseni�lis, �m mind�ssze 6 perces, fekete-feh�r, b�b-anim�ci�s gy�ngyszem tulajdonk�ppen �n�letrajzi ihlet�s� kisfilm egy olyan fi�r�l, aki ahelyett, hogy a t�bbi gyerekkel j�tszott volna, a s�t�t szob�j�ban Vincent Price-nak k�pzeli mag�t �s Edgar Allen Poe-t olvas. Az elmes�l�s a val�di Vincent Price verses narr�ci�j�val megt�mogatva, olyan zseni�lis atmoszf�r�t eredm�nyez, amely mellett lehetetlen sz� n�lk�l elmenni. S�t�t �s eredeti, szurokfekete humorral �s tem�rdek kil�t�stalans�ggal nyakon�nt�tt m�remek, melyet az anim�ci�s fesztiv�lok is csak �nnepelni tudtak. Ez ut�n a kisfilm ut�n tov�bbra is anim�ci�s r�vidfilmekkel h�vta fel mag�ra a figyelmet, m�g 1984-ben Burton lehet�s�get kapott, hogy �l�szerepl�s filmet forgasson.

Ez pedig a szint�n fekete-feh�r Frankenweenie (1984), mely t�rt�netesen egy gyerekeknek sz�nt r�vidfilm lett volna, ha nem a Frankenstein �s a Kedvencek temet�je tal�lkoz�sak�nt lehetne legegyszer�bben le�rni. B�r tagadhatatlanul meseszer� �s er�sen stiliz�lt alkot�sr�l van sz�, a t�rt�net alapvet� fordulatai miatt nem lehetett korhat�r n�lk�li besorol�s�, �gy v�g�l be sem lett mutatva sz�les k�rben. Mindezek ellen�re nagyon fontos helyet foglal el Burton �letm�v�ben. A nyit�nya tisztelg�s fiatalkori kisfilmjei �s �nn�n B-film im�data el�tt. Egyben el�revet�ti Ed Wood-r�l sz�l� �letrajzi filmj�t. A hal�lb�l visszahozott kuty�t elpuszt�tani akar� t�meg k�s�bb az Oll�kez� Edward v�g�n ugyan�gy indul neki az utcav�gi kast�lynak, m�g a l�ngok martal�k�v� v�l� malom az �lmosv�lgy legend�j�ban lesz �jra l�that�. Ezen fel�l egy nagyon fontos emberk�nek, Stephen Kingnek is elnyerte tetsz�s�t, aki felh�vta r� a Warner Brothers egyik producer�nek, Bonni Leenek a figyelm�t. Lee azt�n Paul Reubensnek mutatta meg a f�l�r�s mesefilmet, aki r�gt�n tudta, hogy megtal�lta a megfelel� rendez�t nagyj�t�kfilmes deb�t�l�s�hoz.

Burton bet�r a mozikba

Burton �gy k�sz�thette el els� nagyj�t�kfilmj�t, a Pee-Wee nagy kalandja (1985 - Pee-Wee's Big Adventure) c�m� v�rbeli kom�di�t, amely nagy m�rt�kben kihat k�s�bbi munk�ss�g�ra. Az egyik els� �s legfontosabb dolog Hollywoodban, hogy mind�ssze 6 milli� doll�rb�l siker�lt egy 40 milli�t kasz�l� agymen�st csin�lnia. E mellett enn�l a produkci�n�l ismerte meg "h�zi zeneszerz�j�t", Danny Elfmant, akivel egy�ttes er�vel jutottak a cs�csra az amerikai �lomgy�r d�szletk�k eg�n.

Pee-Wee sikere keresett� tette a k�l�nc m�v�szt a Warner Brothers-n�l, �s r�gvest fel is aj�nlott�k neki a m�r akkor er�teljesen tervbe vett Batman-mozifilm rendez�s�t. Burton idegenkedett az eredeti forgat�k�nyvt�l �s egy tot�lisan �j, 30 oldalas filmtervet dolgozott ki akkori bar�tn�j�vel, Julie Hicksonnal, aki m�r el�z� r�vid- �s t�v�filmjeinek producere is volt egyben. A 3 �vig h�z�d� forgat�k�nyv�r�s k�zben megrendezte m�sodik mozifilmj�t is, a Beetlejuice (1988) c�m� k�s�rtet-kom�di�t. A stoptr�kk�t m�g nem elfelejtve, de m�r mark�ns mozg�k�pes dramaturgi�val, magabiztosabb rendez�ssel jelentkezhetett a g�niusz, akit m�r egy igazi, v�rb� Danny Elfman t�mogatott zeneileg. Az eredetileg term�szetfeletti dr�m�nak ki�tl�tt film Michael Keaton karakter�vel fejl�dhetett fekete kom�di�v�. Egy �vvel k�s�bb ebb�l egy zseni�lis rajzfilmsorozat is megjelent, melyet p�nz�gyileg is t�mogatott Burton, �s rengeteg utal�s van benne kor�bbi filmjeire. Ez esetben pedig m�r nagyobb k�lts�gvet�sb�l gazd�lkodhatott Burton, szt�rokat szerepeltethetett, �s meglep� m�don a bev�telek is n�ni tudtak, a producerek m�r nem infarktus k�zeli �llapotban, de rendhagy� idegr�ng�sokkal adt�k kez�be a Batman (1989) grandi�zus munk�latait.

Burton �gy nyilatkozott a kasszasikerek elk�sz�t�s�r�l egy olyan rendszerben, ahol a st�di�k a forgat�k�nyv elk�sz�lte el�tt hat�rozz�k meg a bemutat� napj�t: "
Olyan, mintha hossz�t�vfut� lenn�l, �s a szart is kiverik bel�led, de a l�badat elt�rik, �pp miel�tt elinduln�l a versenyen, majd azt mondj�k: 'Most menj �s nyerj!'". Heti 5-6 napos forgat�sokkal, napi 12-16 �ra munk�val k�sz�lt el a vil�g egyik legjobb k�preg�ny-adapt�ci�ja, mely �ltal a fiatal rendez� megismerhette azt a nyom�st �s felel�ss�g�rzetet, amely egy ekkora kasszasiker elk�sz�t�s�vel j�rhat. Sokat seg�tette �t a k�t elk�telezett producer, az Amerika �s Anglia, a forgat�si helysz�n k�z�tti t�vols�g, �s Jack Nicholson, aki lelkileg t�mogatta Burtont, �s seg�tett neki meg�rizni kreativit�s�t. Er�teljesen megk�rd�jelezt�k k�t mag�val hozott ember�nek (Keaton �s Elfman) felk�sz�lts�g�t egy ilyen rangos produkci�hoz, melyr�l a forgat�s alatt m�r az eg�sz vil�g tudott, �s p�ratlan, "szt�rv�rsz-szint�" rajong�ssal v�rakozott a bemutat� napj�ra. K�lts�gei m�r az els� h�tv�g�j�n megt�r�ltek, a kor 5. legsikeresebb filmje lett, ami miatt Burton lett az aktu�lis kedvenc, akire �rdemes odafigyelni mivel rukkol el� legk�zelebb.

M�v�szi f�ggetlens�g

A st�di� szabadkezet adott k�vetkez� filmj�hez, amit v�g�l nem is b�nt meg, a n�z�k pedig minden szempontb�l j�l j�rtak. 1990 december�ben ismerhette meg a nagy�rdem� az eddigi egyik legsz�rre�lisabb mozih�st, Oll�kez� Edwardot (Edward Scissorhands), akit Burton egyik gyerekkori rajza ihletett. Ez volt az els� alkalom, hogy teljesen szabad kezet kapott, az �r�st �s a produceri teend�ket is mag�ra v�llalta, kreativit�sa g�t n�lk�l sz�rnyalhatott, �s sokak szerint �lete legjobb filmj�t t�rta rajong�i el� akkor. B�r bev�telei visszafogottan alakultak, m�gis sikeres tudott lenni a film, amit a n�z�k �s a kritika egy�ntet� szeretete �vezett, �s a k�l�nc g�niuszt pedig kezdt�k komolyan venni, mint m�v�sz.

Ezek ut�n k�vetkezett a Batman visszat�r (1992 - Batman Returns), amely Burton szerint "az els� �s utols� alkalom volt", hogy b�rmit is folytatott. Megdupl�zott k�lts�gvet�ssel (80 milli� doll�r), szint�n nagy szt�rokkal, ellenben t�lzottan Burton�s sztorival k�sz�lt el a folytat�s, amely a rajong�kat elb�v�lte, de az �tlagn�z� gyomr�t megfek�dte, �s a kritika is leh�zta. A sz�l�k is t�l nyomaszt�nak tal�lt�k egy mesefilmhez k�pest, pedig a Warner Brothers er�teljesen visszavett a rendez� elk�pzel�seib�l. Persze a bev�telei �gy is sz�pen alakultak, de a st�di� fintorg�sai miatt nem k�sz�thette el a Batman hal�l�val z�r�d�, tot�lisan depresszi�s verzi�j�t a S�t�t lovagnak, e helyett Joel Schumacher vette �t a franchise tov�bbgondol�s�t, amelyet ezennel el is temethett�nk... Megeml�tend� m�g, hogy ebben az �vben szerepelt Cameron Crowe kultikus Fac�rokj�ban, �s Spielberggel egy�tt p�nz�gyileg t�mogatta a szint�n zseni�lis Brad Bird r�vid �let� anim�ci�s sorozat�t, a Family Dog-ot, melyen nyomot hagyott Burton vizu�lis felfog�sa...

1993-ban robbant be a mozikba a m�r 3 �ve titokban k�sz�lget� b�b-anim�ci�s nagyj�t�kfilmj�vel, a Kar�csonyi lid�rcnyom�ssal (The Nightmare before Christmas) , melynek csak a produceri teend�it l�tta el, a rendez�st egyik Disney-s id�kben szerzett bar�tj�ra, Henri Selickre b�zta, aki az eddigi leggy�ny�r�bb, legeredetibb �s legvar�zslatosabb burtoni vil�got t�rta el�nk. A r�g�ta d�delgetett produkci� mind�ssze 18 milli� doll�rb�l gazd�lkodhatott, �s ennek f�ny�ben hatalmas sikerk�nt k�nyvelhet� el az 50 milli�s bev�tel. Persze a sz�l�k m�ig nincsenek elragadtatva a gondolatt�l, hogy Halloween Town lak�it mutogass�k kiskor� gyermekeiknek, pedig t�bb �rzelemhez �s szeretethez juthatn�nak ebb�l a filmb�l, mint a mostans�g megjelen� rajzfilmekb�l. Elfman pedig elem�ben volt, mert �gy siker�lt eddigi legjobb form�j�t hoznia, hogy m�g a f�szerepl� �nekhangjak�nt is messzemen�en bizony�tott ebben a horror-kom�di�ban. A film sikere r�v�n a rajong�k egy halhatatlan klasszikussal lettek gazdagabbak, az anim�torok pedig ennek a filmnek k�sz�nhetik, hogy a CGI-�tt�r� Jurrassic Park ellen�re m�g ne maradjanak munka n�lk�l.

1994-ben egy m�sik produceri munk�j�val jelentkezett, az infantilis, szinte teljes eg�sz�ben st�di�ban forgatott tengeri mes�vel, A haj� h�ly�j�vel (Cabin Boy) Adam Resnick rendez�s�ben. A film az alig 3 milli� doll�ros k�lts�gvet�se ellen�re is buk�snak bizonyult, kritikailag mindenk�ppen, pedig a rajong�k kultuszfilmk�nt tisztelik a rendhagy� fantasy-kom�di�t. Sokkal fontosabb azonban, hogy ebben az �vben k�sz�tette el egyik kedvenc�nek, Edward D. Wood. Jr., A Vil�g Legrosszabb Rendez�j�nek kiki�ltott alkot� �letrajzi filmj�t. Eredetileg a Mary Reilly (1996) c�m� Julia Roberts-es horrort szerette volna megrendezni el�bb, de szerencs�re az Ed Wood (1994) mellett d�nt�tt, hogy Stephen Frears bukjon be a Jekyll & Hyde-sztorival. Kritikailag ez a legelismertebb Burton-film, amelyben m�sodszor dolgozott egy�tt Johnny Deppel. Danny Elfmant azonban el�sz�r �s ut�lj�ra hagyta el, helyette a m�ra nagyobb h�rnevet szerzett Howard Shore sz�ll�totta a filmzen�t. Rengeteg d�jat nyert a film, Arany P�lm�ra jel�lt�k, a smink �s Martin Landau Lugosi B�la-alak�t�sa pedig Oscar-d�jat �rdemelt. A legt�bb d�j ellen�re a legnagyobb buk�st is hozta p�nz�gyileg a film, de ez st�lszer�en passzol a feldolgozott t�m�hoz. Csak�gy, mint hogy fekete-feh�rben lett leforgatva a sztori, t�bbek k�z�tt az�rt, mert nem tudni, Lugosi B�la hogy n�zett ki sz�nesben. Rengeteg filmjelenetet �jraforgatva a legrosszabb rendez�t�l, �j filmj�vel Burton m�v�szfilmes k�r�kben is elismerts�get szerzett. Filmj�nek kritikai sikere miatt d�nt�tt �gy, hogy elk�sz�t egy nagyk�lts�gvet�s�, saj�t Ed Wood-filmet.

Nem j�het minden �ssze...

Sajnos a T�mad a Mars! (1996 - Mars Attacks!) sok szempontb�l nem j�tt �ssze Burtonnek, �s b�r szt�rokkal van telet�mve tonnasz�mra, a mozip�nzt�rakn�l cs�foson elhasalt. K�lts�gvet�s�nek (70 milli� doll�r) fel�t hozta csak be az USA-ban, �s a kritikusok sem k�m�lt�k - hozz� kell tenni joggal. B�r szatirikus B-movie par�di�r�l van sz�, a sz�m�t�g�pes effektusok idegenek Burton vil�g�t�l, de a k�zeli bemutat� miatt sz�ks�gszer� volt a k�lts�ges CGI-hez fordulni a k�sz�t�s sor�n, pedig eredetileg a marslak�k stoptr�kkel keltek volna �letre. De mint ahogy az lenni szokott, a film kultikus st�tuszba l�pett, �s az�rt elmondhatjuk r�la, hogy jobb lett b�rmelyik Ed Wood-filmn�l... �rdekess�gk�nt m�g annyit, hogy ez egy igaz�n gagyikra hajaz� b�b-trash lett volna eredetileg, Dinosaurs Attack! cimen, de Burton elvetette az �tletet, nehogy a Jurrassic Park par�di�jak�nt fogj�k fel az emberek. Az m�r m�s k�rd�s, hogy e helyett A F�ggetlens�g Napj�val hasonl�tgatt�k �ssze... Ugyanebben az �vben producerk�nt t�mogatta Henry Selick k�vetkez�, m�r sokkal szem�lyesebb b�b-anim�ci�s sz�sszenet�t, amely megtartva a burtoni l�tv�nyvil�got a James and the Giant Peach c�m� Roal Dahl-mesek�nyvet �ltette �t v�szonra. A technikailag leny�g�z� film azonban igaz�n csak a rajong�knak j�tt be, �s m�ltatlanul s�llyedt el az ismeretlens�g hom�ly�ban.

1997-ben egy teljes �vet �ldozott egy �j Superman-filmadapt�ci�ra, melynek eredeti forgat�k�nyv�t a teljesen m�s st�lust k�pvisel� k�preg�nyfan, Kevin Smith �rta, �s a sztori az 1993-as sz�ri�j� Doomsday-re �p�lt, melyben ez a l�ny �li meg Superman-t, hogy m�g er�sebben sz�lethessen �jra. B�r a st�di�nak m�r az els� v�ltozat is tetszett, Burton ahogy elkezdett elm�ly�lni a projektben fokozatosan pr�b�lta kisz�ni Smith er�ss�g�t, a dial�gusokat. Rengeteg v�ltoztat�snak, koncepci�tervnek, �s m�r jav�ban �p�l� d�szleteknek kellett elk�sz�lnie, mire a Warner Brothers r�j�tt, hogy a film 130 milli� doll�ros k�lts�gvet�s�t nem hajland�ak bev�llalni. Visszariadtak Burton elborult, eredeti elk�pzel�seit�l, amin az �j szuperh�sjel�lt, Nicholas Cage �tletei sem seg�tettek (feh�r-s�t�tz�ld ruci a j�l bev�lt k�k-piros helyett). Pedig a zseni hozta volna be Jack Nicholsont �s Sandra Bullockot is a folytat�sba, mint Lex Luthor �s Lois Lane. Az "ac�lember" hal�l�t �s �jj�sz�let�s�t feldolgoz� Superman Lives! minden eredeti �s �rdekes �tlet�t elvetett�k. Pedig teaser-plak�tok is megjelentek bizonyos mozikban ez�st�s Superman-log�val �s 'Coming 1998' felirattal. M�ra rengeteg rendez�t fogyasztott el a projekt, ami j�v�re l�tsz�lag val�ban a moziv�szonra fog ker�lni Brian Singer (X-Men, X-Men 2) rendez�s�ben. Bemutat�ja alapj�n teljesen konvencion�lis, egyszer� remake lesz a Superman Returns, �s had tegyem hozz�, hogy ennek ellen�re 250 milli� doll�rb�l hozz�k tet� al�...

Ezek ut�n val�ban megromlott Burton kapcsolata a Warnerral, ami majd csak 2005-ben fog �jra kooper�lni a zsenivel. Szerencs�re egy kis pihen� ut�n addig sem t�tlenkedett a mester, �s el�rukkolt egy mes�sen s�t�t horrorral.

1999-ben v�gre egy igaz�n burton�s horrorral lepte meg a j�n�pet a g�niusz, r�ad�sul Az �lmosv�lgy legend�ja (Sleepy Hollow) sz�pen teljes�tett a kassz�kn�l is. M�moros, bizserget� �rz�s volt �t�lni a borzalmat, amit a meg�ll�thatatlanul v�gt�z� fejn�lk�li lovas okozott �jfekete lov�r�l m�rt prec�z suhint�saival. Burtonnek kegyetlen�l hangulatos filmet siker�lt kerek�tenie ebb�l a r�gi legend�b�l, amelyben bev�lt m�v�szeivel vette mag�t k�r�l. Elfman zen�je ism�t cs�csform�j�r�l tan�skodik �s nyomaszt�bb, mint valaha, a f�szerepl� Ichabod Crane szem�ly�t pedig az eredetien megform�l� Johnny Deppre b�zta, teh�t mindenk�ppen biztosra ment. �rdemes m�g megeml�teni Christopher Walken fejes fejn�lk�li-alak�t�s�t, akit�l Ray Park, a Balj�s �rnyak Darth Maulja vette �t a szerepet amikor m�r fejetlenkedni kellett... Park pedig nem szarozik, odacsap a fokossal, suhint a kardj�val, megy, mint egy g�p �s akinek kell, annak viszi a buksij�t. De persze csak st�lusosan, burton�sen nyomaszt�an... �s b�r a film v�g�re elvesz�ti lend�let�t a sztori t�lbonyol�tott magyar�z�sa k�zben, a v�gs� akci�szekvenci�ban maga al� d�ng�li az embert �s seg�t, hogy a s�t�t hangulatra �s a fekete humorra eml�kezzen a mozin�z�, aki r�ad�sul egy csokorba gy�jtve l�thatja a m�g �l� horror-filmlegend�kat!

2000-ben egy netes flash-anim�ci�s minisorozattal lepte meg rajong�it, The World of Stainboy c�mmel, amelyben a c�mszerepl� Foltfi�nak a legk�l�nf�l�bb szuperh�s�k legy�z�s�vel kell seg�tenie 6 darab 5 perces epiz�don kereszt�l a helyi rend�r�rs�t. Ezek persze elborultabbn�l-elborultabb ellenfelek, mint Roy, the Toxic Boy, Bowling Ball Head vagy a Starin Girl, akik mind v�res �s undor�t� hal�lt hallnak ebben a t�nyleg nagyon durv�n burton�s fekete kom�di�ban. Rajong�knak k�telez�, m�r csak az�rt is, mert Burton novell�sk�tet�b�l kelti �letre szerepl�it �s Elfman szerzi hozz� a j�l bev�lt muzsik�t. Ugyanebben az �vben Tim b�csi �tlet�b�l indult ki egy TV-sorozat, a Lost in Oz, amely jobb h�j�n csak egy be nem mutatott pilot-filmig jutott, pedig ismerve a rendez� l�t�sm�dj�t, val�sz�n�leg l�tv�nyos �s eredeti show kerekedhetett volna bel�le. T�rt�nete szerint egy csapat kort�rs fiatal Oz f�ldj�re ker�l, ahonnan Ozma �s a Var�zsl� hi�nyzik csak, �s senki nem tudja mi�rt... Most m�r nem is fogjuk...

Mivel Burton ezek ut�n sem kapta meg a Superman-mozi rendez�s�t, nagy b�natunkra �tp�rtolt a 20th Century Fox-hoz, �s sajnos elv�llalta A Majmok bolyg�ja (2001 - The Planet of the Apes) szint�n �vek �ta h�z�d�, sok rendez�t fel�lt remake-j�t. Amir�l ugye mindenki tudja, hogy m�ig egy olyan film, amit NEM SZABAD feldolgozni! Burton m�gis megtette, �s b�r k�lcs�n (Rick Baker zseni�lis maszkjai), zene �s mell�kszerepl�i alak�t�sait tekintve j�l siker�lt darab, nem tesz �jat a sztorihoz, vagy ahol v�ltoztat rajta, ott nagyon rosszul �s meggondolatlanul. M�ig ez a legrosszabb filmje, �s ezen az sem tud seg�teni, hogy a bev�telei csak Amerik�ban majdnem megdupl�zt�k a 100 milli�s k�lts�gvet�st. K�sz csoda, hogy nem k�sz�lt folytat�s. Annak az�rt persze �r�lhet�nk, hogy Elfman-t ism�t Golden Globe-ra jel�lt�k, de jobb lenne, ha nem �ktelenkedne egy ilyen mozi Burton filmogr�fi�j�n.

Mag�n�leti szempontb�l �rdemes megjegyezni, hogy ekkor romlott meg a kapcsolata Lisa Marie-vel, akivel 1992 �ta jegyben j�rt, k�zvetlen�l Lena Gieseke-t�l val� v�l�sa ut�n. Marie-t m�zs�jak�nt emlegeti mind a mai napig, t�bb filmj�ben is kisebb kulcsszerepeket kapott, am�g j�rtak. A szak�t�s miatt azonban nem kellett sok�ig szomorkodnia, mert egy m�sik "majomszerepl�", Helena Bonham Carter lecsapott r�, akit hamarosan el is vett feles�g�l (majd belepakolt �sszes �j filmj�be), �s egy�ttes er�vel �sszehoztak k�t kis Burton-ut�dot, akik mostanra m�r tal�n szint�n ott kuksolnak a s�t�t szob�ban �s nyomaszt� k�pek rajzolgat�s�val sz�rakoztatj�k magukat...

�j korszak?

K�t �v m�lva az ill�zi�rombol�s ut�n szerencs�re ism�t siker�lt elb�v�lnie a k�z�ns�get - a Burton-fanokat pedig rendesen megijeszteni! A Nagy hal (2003 - Big Fish), b�r elb�v�l� �s meghat� mese, szinte teljesen Burton-idegen! Sehol egy sz�n�szi t�lz�s, atmoszf�rikus, s�t�t jelenet, vagy sz�rre�lis t�lkap�s. M�r-m�r szirupos dr�ma, amib�l legink�bb a fekete humort hi�nyolhatn�nk. De nem kell. Ez a film �gy j�, ahogy van, csak �ppens�ggel, ha nem tudn�nk, hogy Burton-film, �szre sem venn�nk. Elfman zen�je is kicsit konvencion�lisabb lett - nan�, hogy r�gvest Globe-ra, Grammy-re �s Oscarra is jel�lt�k. A kritikailag elismert film, amely Daniel Wallace reg�ny�t veszi alapul, teh�t egy j� film, Ewan McGregor �s Albert Finney zseni�lis alak�t�st ny�jt benne, a t�rt�net t�nyleg mag�val ragad� �s mes�s, de az igazi Burton-rajong�k �gy �rezhett�k, a rendez� egy Coitus interruptus-t k�vetett el vel�k szemben, amely �ltal sz�lt felfokozott v�rakoz�sok csak 2005-ben lettek kiel�g�tve, de akkor m�r k�tszeresen!

Ugyanis ebben az �vben jelentkezett nagyszab�s� Roald Dahl-adapt�ci�j�val, a Charlie �s a csokigy�rral (Charlie and the Chocolate Factory), amely v�gre sz�rre�lisan mes�s fel�t�ssel kezd, �s egyre komiszabb kis fekete humort csemp�sz a t�rt�netbe. Johnny Depp ism�t megmutatta, hogy van egy huszonak�rhanyadik arca is - hozz� kell tennem, egyben a legirrit�l�bb. Egy �r�lt musical-matin�t l�thatunk, amiben sokszor m�r k�lcs�nbeli t�lz�sokra lehet�nk figyelmesek. A grandi�zus k�lts�gvet�ssel (150 milli� doll�r) tet� al� hozott mozi m�g �gy is hihetetlen sikert k�nyvelhetett el, a kritikusok is elismer�en b�logattak, a n�z�k is j�l �rezt�k magukat, Tim Burton teh�t visszat�rt �s m�g nem s�t�tte el minden tartal�k�t.

Ugyanis m�g ebben az �vben megismertetett minket a Halott menyasszonnyal (Corpse Bride), leg�jabb b�b-anim�ci�s mes�j�vel, mely b�r nem tud annyira elb�v�l� �s var�zslatos lenni, mint a 12 �vvel kor�bbi Kar�csonyi lid�rcnyom�s, �d�t� mozis sz�nfoltk�nt �lheti meg b�rki a hi�nyos oldalborda �s az esetlen Victor kalandjait, akinek Johnny Depp k�lcs�n�zte hangj�t �s k�lsej�t, ezennel 15 �ven bel�l �t�dsz�rre egy�tt dolgozva a k�l�nc g�niusszal. "F�lszavakb�l is meg�rtj�k egym�st, s�t ha kell, k�zjelekb�l is. K�l�n�sen az Oll�kez� Edward �ta." A Halott menyasszony mindemellett �j szintre is emelte a stoptr�kkre �p�t� b�b-anim�ci�t, hiszen a fogasker�k-rendszerrel megt�mogatott szilikonb�bokat olyan hitelesen tudt�k �letre kelteni, hogy az ember m�r-m�r azt hiszi a leg�jabb CGI-filmet l�tja a Pixart�l. Olyan szempontb�l pedig korszakalkot� m�, hogy az els� olyan film, amelyet nem kamer�kkal, hanem nagyfelbont�s� digit�lis f�nyk�pez�g�pekkel (Canon EOS-1D) forgattak, t�bb mint 55 h�tig! Amikor az �j anim�ci�s m�remekr�l k�rdezt�k az �js�g�r�k, hogy nem okozhat-e a m� �lmatlan �jszak�kat, Burton �gy v�laszolt: "Maximum a sz�l�knek. De ez persze att�l f�gg, hogy ki mit�l par�zik - nekem speciel n�ha a Teletubbies is k�pes betenni a kaput."

A titokzatos j�v�...

23 �ves filmes m�lttal a h�ta m�g�tt Tim Burton kit�r�lhetetlen�l be�rta mag�t a filmt�rt�nelem nagyjai k�z�, �s m�g kor�nt sincs v�ge ennek a burtoni mes�be ill� karriernek. A k�rd�s m�r csak az, hogy mi �jat tud m�g nek�nk mutatni a k�l�nc zseni? Vajon �rdemes lenne a cs�cson abbahagynia a filmk�sz�t�st, vagy tov�bbra is min�s�gi agymen�sekkel tud minket elb�v�lni? Mr. Burton mivel �ll el� legk�zelebb, azt csak saj�t s�t�t elm�j�nek mad�rijeszt�k �ltal v�dett, p�kh�l�s holl�-od�j�ba bejutva tudhatn�nk meg...